• February 1, 2026
  • NT Recycling

Magyarország és Kína elmélyíti együttműködését az akkumulátor-újrahasznosítás és az újenergetikai ipar területén

Február Budapesten magyar szakértők hangsúlyozták, hogy Magyarország elkötelezett egy teljes életciklusra kiterjedő akkumulátor-ökoszisztéma kiépítése mellett, és jelentős együttműködési lehetőségeket lát Kínával az akkumulátor-újrahasznosítás és az újenergetikai ipar területén. A magyar fél üdvözli a kínai vállalatok részvételét a technológiai kutatás-fejlesztésben és a beruházásokban.

A megállapítások a Magyar–Kínai Akkumulátor-újrahasznosítási és Szénlábnyom-együttműködési Szemináriumon hangzottak el, amelyen mintegy 60 szakmai résztvevő vett részt magyar és kínai iparági szervezetektől, kutatóintézetektől, akkumulátor-újrahasznosító vállalatoktól, berendezésgyártóktól és ellátási lánc partnerektől. A résztvevők átfogó eszmecserét folytattak a lítiumakkumulátor-újrahasznosítás legújabb fejleményeiről, a technológiai innovációkról, a szabályozási és megfelelőségi rendszerekről, valamint a nemzetközi együttműködésről.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke elmondta, hogy Magyarország hajtóakkumulátor-gyártási kapacitása az elmúlt években gyorsan növekedett, ugyanakkor a visszagyűjtési és újrahasznosítási arány jelentős növelése elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. Üdvözölte a kínai vállalatok részvételét az akkumulátor-kutatás, az ellátás és az újrahasznosítás területén.

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára rámutatott, hogy bár Magyarország újenergetikai ágazata gyorsan fejlődik, az akkumulátorok és napelemek számának növekedése elektronikai hulladékkal kapcsolatos kihívásokat is jelent. A nemzetközi vállalatok bevonása hozzájárulhat Magyarország rendezett energiaátmeneti céljainak megvalósításához.

Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország egy komplex akkumulátor-ökoszisztéma kiépítésére törekszik. Az akkumulátorgyártás mellett az újrahasznosítás is kulcsfontosságú szerepet játszik. Hozzátette, hogy Magyarország várja az ázsiai – köztük kínai – vállalatok hozzájárulását e rendszer fejlődéséhez.

Zhao Dongchang, a Kínai Autóipari Technológiai és Kutatóközpont (CATARC) vezető szakértője kiemelte, hogy az elektromos járművek gyors elterjedése rávilágít a globális autóipari szén-menedzsment összehangolásának fontosságára. Kína tapasztalatai az autóipari szénlábnyom-kezelés terén értékes referenciát jelenthetnek Magyarország és Európa számára.

Li Haitao, a BatteryHome vezérigazgatója elmondta, hogy Kína jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a lítiumakkumulátor-újrahasznosítás területén, és reményét fejezte ki, hogy magyar partnerekkel közösen egy zárt körfolyamatú lítiumakkumulátor-újrahasznosítási ökoszisztémát hozhatnak létre.

A szeminárium keretében ünnepélyesen felavatták a Kína–Európa Újenergetikai Közös Kutatólaboratóriumot, amelyet az NT Recycling, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kínai Elektronikai Berendezéstechnológiai Fejlesztési Szövetség, valamint a Kínai Autóipari Technológiai és Kutatóközpont Kft. közösen hozott létre.

Aleksandar Dzombic, az NT Recycling Csoport elnöke hangsúlyozta, hogy a laboratórium létrehozása a európai és kínai partnerek közötti együttműködés elmélyülését jelképezi. A kutatás középpontjában a lítiumakkumulátor-újrahasznosítás, a szénadat-integráció, valamint az EU akkumulátor-útlevél rendszer áll.

A rendezvényt a Magyar Akkumulátor Szövetség és a Kína–Európa Újenergetikai Közös Kutatólaboratórium közösen szervezte.